Isten tudja, valahogy sosem �rtettem, mi�rt h�vj�k a T�lap�t Mikul�snak, mi a t�r� az elf �s egy�ltal�n mi�rt pont ekkor kell dorb�zolni, �r�lni, szeretni egym�st, �s nem mondjuk a kellemes ny�ri melegben, vagy csak a hecc kedv��rt mondjuk az �v t�bbi 364 napj�n? K�v�ncsis�gom az�ta sem cs�kkent, melynek eredm�nye az al�bb olvashat� �sszegz�s, mely el�g kaotikus k�pet fest az egys�gesnek k�pzelt Mikul�s �nnepekr�l, vagy minek nevezzem... Kezdj�k ott, hogy a Mikul�s n�vad�ja – elt�r�en a k�s�i korok habzsol�, puffancs Mikul�s�t�l – m�r csecsem�k�nt is kit�nt aszk�ta �letm�dj�val, ugyanis �ntudatos gyermekk�nt b�jti napokon csak egyszer volt hajland� szopni! (szeg�ny anyj�nak hogy fesz�lhetett a melle, �s nem a b�szkes�gt�l…) A keleti n�pekn�l m�r a VI. sz�zadt�l foh�szkodtak Mikl�shoz, mint gy�gy�t�hoz, tenger�szek �s haj�sok p�rtfog�j�hoz. K�s�bb f� patr�nusa lett a mez�gazdas�gnak �s a r�szeg�t� italoknak, legf�k�ppen a s�rnek, amit az oroszok egyik ig�je (Nyikolityszja: jelent�se leinni mag�t) is jelez. Most m�r legal�bb tudom, mi�rt �br�zolj�k olyan sz�p nagy borvir�gos (vagy s�rvir�gos?) orral! Nyugatabbra a gy�gyszer�szek, jog�szok (n�dda!!!), gyermekek, tanul�k, haj�sok �s foglyok p�rtfog�j�nak tekintett�k, kinek rengeteg „k�zismert” j�tette alapozta meg h�rnev�t.. Mindenesetre a vil�g sz�mtalan pontj�n l�tez� kereszt�ny kult�rk�rh�z tartoz� n�pek igencsak elt�r� m�don, teljesen elt�r� id�ben �nneplik Szent Mikl�s j� tetteinek �vfordul�j�t, ami olyan m�ret� kalamajk�t jelent, amely m�r-m�r szents�gt�r�ssel �r fel. �sszekeverik J�zus �s egy j�val k�s�bbi kereszt�ny f�pap t�rt�net�t, r�aggatnak egy isten tudja honnan keletkezett ritu�l�t, kar�csonyf�t, krampuszt stb. �s ezt r�ad�sul a vil�gon minden�tt m�sk�nt kezelik. Az �rekn�l a gyerekek zs�kot raknak a Mikul�snak, hogy abba rakja az aj�nd�kot, �s gondolva az �ton meg�hezett �regre hagynak neki az asztalon r�test �s s�rt (p�ff neki, m�giscsak isz�kos a v�n csib�sz). A spanyolokn�l az erk�lyen m�szik be a veresruh�s Kar�csonykor, mert ugyi ottan dec. 6-�n a h�romkir�lyok viszik a cuccot a gyerekeknek. A belg�kn�l viszont az �reg m�szakot v�lt �s 6-�n viszi a nagyobb aj�nd�kokat, m�g kar�csonyra m�r csak kisebb dolgok jutnak a kitett zoknikba, amivel h�l istennek m�r m�snak kell szenvednie. Keny�ban a vigass�g a szabadban zajlik, lufikkal, vir�gokkal, ny�lt t�z�n s�lt finoms�gokkal. A sv�dekn�l Jultomten, a man� a seg�t�je a szak�llasnak, �s az �nnepi men�: hering �s barna bab (fene a gusztusukat). A finnek – non�! – mindenek el�tt szaun�znak egyet, majd elmennek a templomba �s a temet�be, gyerty�t gy�jtva eml�keznek az elhunytakra, ami igen sz�p szok�s... Az ukr�nokn�l J�gap�nak h�vj�k az �reget, aki h�rom – micsoda sp�rol�s… - r�nszarvas vontatta sz�non �rkezik H�pehely le�nnyal, aki ez�stk�k, sz�rm�s ruh�ban �s h�pihekoron�val t�nd�k�l. Az olaszokn�l az �reget leszavazt�k, ugyanis a Strega Buffana nev� j� boszork�ny sepr�j�n sz�rnyalva viszi a finoms�gokat a j� gyerekeknek, m�g a rosszaknak szenet ad. A lencs�t a bar�toknak aj�nd�kozz�k, hogy eml�keztesse �ket a szeg�nys�gre, �s levest k�sz�tve bel�le j� szerencs�t hozzon nekik j�v�re. (sz�val ezt az �tletet is m�sokt�l cs�rtuk…) A mi megk�zel�t�s�nkh�z legk�zelebb az osztr�kok �llnak, hiszen n�luk is 6-�n j�n a puttonyos, alm�t, di�t, �dess�get hozva. Kar�csonykor m�r a J�zuska hozza az aj�nd�kot meg a Kar�csonyf�t, amit csengetty�sz�ig tilos megk�zel�teni minden rendes gyereknek. Libanonban egy h�nappal kar�csony el�tt gabon�t �ltetnek, azt 24-�n a fa �s „barlang” el� helyezik, ami J�zus sz�let�s�nek hely�t szimboliz�lja. A franci�kn�l viszont kar�csonykor kell cip�t pucov�lni, mert 24-�n abba viszi az aj�nd�kot az �reg. �j-Z�landon hatalmas tengerparti piknik az eg�sz, ahol a hideg sonka �s a j�gbe h�t�tt s�r j�rja. Ausztr�li�ban nyolc feh�r (!) kenguru r�ngatja az �reget h�zr�l h�zra – nem lehet nagy �lm�ny… -, majd az aj�nd�kok kibont�sa ut�n lemennek a tengerpartra krikettezni a n�pek (ez�rt irigylem �ket, a c�p�k�rt �s a l�gyfelh�k�rt m�r nem ). A csehek nagy �lmodoz�k �s rebellis alakok, teh�t csavartak a t�rt�neten. Szerint�k szenteste csod�k t�rt�nnek, amikor az �jszaka megs�ghatja a j�v�t. A Mikul�s �rkez�s�t pedig a J�zuska jelzi csengetty�vel, teh�t �sszmunka folyik a c�l �rdek�ben. A lettekn�l a legjobb gyereknek lenni, ugyanis a szentest�t�l sz�m�tott 12 napon �t hozza az aj�nd�kot a Mikul�s (nyomorult sz�l�k…). Ami a Kar�csonyf�t illeti, nos ott sincs rendben minden. Kis-�zsi�ban Szent Borb�la �nnepe alkalm�b�l v�zbe tesznek december 22-�n egy bimb�s �gat, ami 24-�re kell kivir�gozzon, melyet a k�r� rakott aj�nd�kokkal k�v�nj�k el�seg�teni. A n�metek viszont feltal�lt�k a feny�f�t, mert abban a hitben �ltek – XVII. sz�zad -, hogy a t�li napfordul� idej�n a gonosz szellemek, a halottak szellemei kiszabadulnak, �s ezekt�l a k�s�rtetekt�l csak �gy menek�lhetnek meg, ha az �let �r�kz�ldje, a feny�fa al� h�z�dnak. (nem egy sz�vder�t� hasonlat �gy az �nnepekre…) A f�kat gy�m�lcs�kkel, pap�rkiv�g�sokkal, aranyl�ncokkal �s �dess�gekkel d�sz�tett�k. N�lunk csak a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben kezdett elterjedni ez a szok�s a b�csi udvar �szt�nz�s�re, mert k�l�nben kellett volna a fen�nek. Olyannyira nem akartuk, hogy a nemzeti trad�ci�kat �rz� parasztokn�l m�g 1945-ben is akadtak falvak, ahol egy�ltal�n nem volt divat ez a szok�s. A magyarorsz�gi divat sok�ig az volt, hogy a sz�raz fa�gakat bevont�k sz�nes krepp-pap�rral, amit festett di�val, alm�val �s pattogatott kukoric�val d�sz�tettek, feny�r�l meg sz� sem volt! A fa d�sz�t�se azt�n kezdte k�vetni az al�bbi met�dust: cs�csd�sz a betlehemi csillag, alatta l�gnak a h�rom kir�lyok, ezut�n j�nnek a puf�k angyalk�k teljes alakos, valamint �rval�nyhajjal d�sz�tett arck�pei, pirosalma-mogyor�, a k�l�nf�le bo�k - amik mellesleg a cs�csd�sz-csillag cs�v�j�t alkotj�k – �s a fa t�v�ben elhelyezett betlehemi j�szol az ismert jelenettel: Apa (?) Anya, gyermek, h�romkir�lyok, teh�n, birka. Erre azt�n kezdett r�telepedni a divat. A fa az adott kor divatj�nak megfelel�en elkezdett barokkosodni, �s a mindenkori ipari potenci�lnak megfelel� d�szeket alkalmazni (�gymint, fa, pap�r, �veg, f�jt �vegg�mb, sztaniol, majd k�s�bb a k�l�nf�le m�anyagok) Az�ta a jelen d�sz�t�si trend elfordult a t�lz�sokt�l, �s elindult az egyszer�s�d�s, stiliz�l�s teljess�ge fel�, ma m�r az egysz�n� fa a „divatos”, m�g a szaloncukor sem t�rhet el a sz�nt�l. �gy ma m�r v�r�s, aranys�rga, k�k �s a j� �g tudj mif�le sz�nre d�sz�tj�k a nyomorult feny�nket. Megjegyzem ez a fa �ll�t�sdi nekem r�g�ta a begyemben van, ugyanis irt�zatos pazarl�snak, ut�latos vandalizmusnak tartom, hogy f�kat �rtunk, pl�ne a szeretet �nnep�n. El�g durva kontraszt, igaz, ha ehhez m�g hozz�veszem, hogy mit mondana az �nnepi asztalon vir�t� hal, pulyka, vagy az olaszokn�l hizlalt b�r�ny �s egyebek… Na, de a f�t legal�bb �lve is fel lehet d�sz�teni, nem kell ahhoz kiirtani. S�t, egy gally is el�g volt m�g p�r �vtizede, csak h�t ugye a megalom�nia… „Mert akkor is az �n f�m a nagyobb, dr�g�bb, m�g ha nem is f�r be a lak�sba, akkor is! A szomsz�dot meg �sse meg a guta!” K�zben meg a j� angolok megel�gednek egy fagy�ngy �ggal, koszor�val. (igaz, nekik nem t�l sok erdej�k van, mert ami volt, azt m�r r�g kiirtott�k…) Persze az�rt mi j� magyarok is egyediek vagyunk egy valamiben, ugyanis mi fedezt�k fel a szaloncukor int�zm�ny�t, ami az ut�bbi �vtizedekben kezd vadul terjedni a vil�gban, mint az influenza. N�lunk fejenk�nt f�l kil�nyi fogy bel�le �vente, ami uszkve 5 milli�rdos biznisz! (m�r megint a moh�s�g!) Sajnos a legnagyobb bizniszr�l lemaradtunk, ugyanis a Finnek 1927-t�l magukhoz ragadt�k a Mikul�st azzal, hogy elh�resztelt�k, n�luk lakik Napapiiriben, egy Rovaniemi melletti kis faluban. �gy azt�n a v�n s�rissza egy id�re fennakadt a realit�s unalmas, p�nzszag� h�l�j�n, b�r ahogy a k�lk�ket ismerem igen hamar �jra sz�rnyalhat a fant�zia �ter�n �t l�lekt�l l�lekig, meg�rintve mindenkit egy kis boldogs�ggal.